Ezt a bejegyzést még péntek este megírtam, csak feltenni nem volt időm... aztán azóta annyi minden történt, hogy el sem hinnétek nekem, de meg fogom írni utólag az első igazi éles munkanapot is, szerintem még ma este... annyit most, hogy jelenleg esik a hó, nincs internetünk (ezt most tesóm külön stickes netjéről teszem fel) ... és holnap valószínűleg nagyon fogunk unatkozni. Nem baj legalább lesz időm írni egy kicsit... képek feltöltésével most nem foglalkozom túl sokat, most pakolom épp a szobámat, már az igazit, amire a nevem is ki van írva, amint megjavul az internet, hozom a képeket is! :)
----------------------------------------------------
Sziasztok!
Arra gondoltam ma este
még biztosan írok Nektek egy rövidebb beszámolót a második munkanapomról,
ugyanis ma még van időm… holnap, nyitást követően már biztosan totál hulla
leszek, és írni sem lesz időm, mert másnap fél hatkor kelek, szóval írás
helyett minden bizonnyal aludnom kellene. Most kilenc óra múlt, már a szobámban
vagyok, megfürödtem, hajat mostam stb. Épp tv-t nézek, valami táncműsor megy,
táncosokat keresnek… az előbb lett vége a Grace Klinikának, abba is belenéztem,
de most kb. öt különböző műsort találtam, amit néznék… maradtam a táncnál, mert
ez tűnik a legszórakoztatóbbnak. :) Ügyesek szó se róla…
Nos, a mai nap is
elrepült és még mindig ez a része volt az egyszerűbb a dolognak, semmint az ami
holnap vár ránk. Bár nem jósolnak túl jó időt, és 50-50 milyen irányba billenik
majd a napunk, én úgy érzem, nagyon sokan lesznek majd. Ma szépen lassan
befejeztük az alsó szintet, befejezte a konyha is az előkészületeket,
előkészítettük a szaunát, helyére raktunk mindent, a képeslapoktól kezdve az
utolsó szalvétáig mindent, feltöltöttük az italszekrényeket, megtanultam a
kávéspecialitásokat, a kávégépet, amely nem olyan könnyű, mint hogy megnyomunk
rajt két gombot, hiszen este reggel külön-külön át kell állítgatni... na de még
mindig még mindig könnyebbnek tartom ezt, mint sört csapolni. Egyszerűen attól
tartok a legjobban, amit a legtöbben isznak majd, sört ugyanis NEM tudok még
mindig elég gyorsan csapolni, ha sietek habos lesz, ha nem sietek, elalszik
körülöttem mindenki… de ez viszont gyakorlás kérdése. Tudtátok, hogy sör
kifejezés errefelé van vagy húsz? És sör is van legalább tizenöt féle a
mindenféle mixnek köszönhetően? … én nem tudtam. :) Szóval a sör az egyik nagy
félelmem, míg a másik az ételkihordás… na jó a kassza sem lesz elsőre a
barátom, és azt sem tudom milyen ha egyszerre hatvan ember áll a pult előtt és
mondja mit akar, de majd mindez kiderül. Aztán meg rengeteg féle alkoholos ital
van amikre odakell figyelni, körülbelül 10 féle pálinka, amiket én így még nem
ismerek, de majd megtanulom őket is.
A társaság nagyon jó és
ez a legnagyobb örömöm. Igazából a munkahelyről be kell vallanom magáról nem
sokat tudok, tényleg mindenhez úgy állok oda, mint aki eddig tényleg még csak a
könyvek mellett ült, és ez kicsit furcsa. Jó voltam már nyári munkán, voltam
már itt is, de nem ilyen direkt módon… és a társaság nagyon sokat segít
napközben túllendülni a bizonytalanságokon. Mi hárman lányok, Caro, Ratka és én
jó csapatot alkotunk, rengeteget nevetünk és tényleg látjuk mikor hol kinek mi
kell. A két fiú pedig a konyhában alkot jó csapatot… emellett pedig ott a főnök
ugye Manfred aki csak megdobja az egészet… hát így vagyunk mi végülis, emellett
pedig vannak kisegítőink, holnap főzni jön Manfred bátyja, Harry, aki amúgy
szakács és néha besegít, ő elég profi és ha valami különlegesebbre van szükség,
megtanítja a fiúknak vagy segít nekik. Ez minden évben így van. A másik
segítség viszont állandó, ő Manfred nővére, Ziggy, aki a rétesért felel,
továbbá besegít, ha valaki úszik. De ő nem jön mindennap. Aztán jön majd közben
egy 18 éves lány, aki már volt itt korábban Tamara, őt én nem ismerem
személyesen, de jön néha segíteni, egy kis pénzt keresni a tanulmányaira,
ugyanis épp Amerikába készül tanulni. Jön elvileg a négy hónap alatt valamikor
egy szakácstanonc, egy 16 éves fiú, ő érte a fiúk felelnek majd. Na de ennyit
elöljáróban, meglátjuk, hogy megy majd, meglátjuk, holnap kiderül, hogy
funkcionálok én is majd a csapatban, ha élesben megy a dolog. Attól nem félek,
hogy ne lenne segítségem, mindenki segít. :)
Tegnap nem tettem fel
az ideiglenes szobámról képet, mert elfelejtettem, most meg arra gondoltam
csinálok majd mellé még újakat és egyben felrakok többet. Vasárnap már
bepakolok a saját szobámba, majd azzal együtt felteszem a képeket utána. :)
Elvileg most úgy áll a dolog, hogy vasárnap este nincs vendégünk, szóval ha így
marad tonnányi időm lesz pakolni és rendezkedni. :)
Közben több mint fél
órája írom ezt a pár sort, mert egyszerűen annyira jól táncolnak a tv-ben hogy
folyamatosan leragadok a műsornál. De most reklám van befejezem.
Remélem holnap jön pár
kedves arc majd, lehet jönnek már az ejtőernyősök is, ami külön öröm lenne,
mert jó arcok. De a vendégek között is örülnék ha látnék kedves arcokat, főleg
az esti vendégeket figyelembe véve. Én szeretem például a gyerekeket is, lehet
most is kapok egytől külön személyre szabott rajzot.
Egy dolog zavar csak. A
kaják és italok. Egyszerűen már most annyit ettem és ettünk, hogy nem tudok
rágondolni sem. A főnök mindkét nap hozott egy csomó sütit, ma már csináltam
róla fényképet is, hogy lássátok hogy néz ki nálunk egy Sonnenkaffee.
Sonnenkaffee délelőtt és délután is van, mindig így fest, valami mindig van az
asztalon. Amolyan tízórai, uzsonna, ami rendben is lenne, ha nem ennél előtte
egy rakat reggelit, ma konkrétan három szelet kenyeret ettem, az egyiket
szalámival, finom sajttal, uborkával és paradicsommal, a másikat lekvárral, a
harmadikra meg még kentünk egy kis nutellát is, és akkor még én végeztem
leghátul, mert a többiek rátoltak fejenként egy joghurtot is. Az oké, sokat
reggelizünk, mert korán kelünk, reggelizni 9 körül szoktunk csak, ebédet pedig
nem eszünk szóval ki kell húzni estig. De közben itt van a tízórai és az uzsi,
és aztán jön a vacsora, ami mindig valamilyen meleg kaja, amit épp kívánsz, mert
mégsem ettél egész nap meleget. Most ma Käseknödelt ettem salátával, és valami
isteni finom volt. Holnap tuti valami tésztát fogok enni, valamilyen makarónit
vagy spagettit… na hát ez a baj. Közben kávézunk, red bullozunk, iszunk egy kis
narancslevet egy kis ezt egy kis azt, délután mindig van egy kör alkohol a
műszak után, szóval.. komolyan meg kell szabályoznom magam, mert ez túl nagy
függetlenség így, hogy mindent szabad és konkrétan terülj-terülj asztalkám van…
megfogadtam, hogy nem fogom a vacsorát skippelni, mert akkor tuti rosszabbul
jövök ki, muszáj egy nap egyszer meleget enni, csak mondjuk nem kell előtte
napközben három buktát meg négy diós croissant-ot is magamba tömni. Na majd
odafigyelek megígérem. De ha már két nap után televagyok, gondolhatjátok
mennyit ettem eddig. :)
Szóval minden félelmem
és bizonytalanságom ellenére jó sorom van… még egy dologra próbálok
rákoncentrálni, arra, hogy sokkal magabiztosabb legyek mert az egyszerűen itt
elengedhetetlen. Nem szabadna ennyit bizonytalankodni, ennyit vacakolni hogy jó
vagy nem jó, ebben a szakmában tzak-tzak csinálni kell. És nekem erről még
nagyon sokat kell tanulnom, arról is, hogyan legyek sokkal lazább és
közvetlenek, de igyekszem és a többiek is segítenek ebben, csak fejben is így
kell a dologhoz állnom. Magabiztosan, vidáman, nyitottan. Valahol ezt nem
sikerült megtanulni a hat év egyetem alatt… hehe… na de majd most, tényleg
igyekezni fogok minden nap sokkal magabiztosabban felkelni. Mert bizony
mondhatja azt bárki könnyen, hogy a gasztronómiához kapcsolódó melót bárki de
bárki megtudja csinálni, akármilyen idióta… így is van, de a megfelelő
mentalitás nélkül, talpraesettség nélkül – garantálom hogy nem. Nem olyan
egyszerű ez, mint amilyennek kívülről látszik, de én megfogadtam, hogy jó leszek
ebben is. Mert miért ne lennék? … ugye? :) Na vége a reklámnak, hamarosan újra
jelentkezem, addig pedig itt van pár fénykép…
Puszi mindenkinek!!
... Ui.: A nagy viharban amiről már írtam, a villám végül a liftbe csapott bele... csak két órán át állt az egész ... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése