Menni vagy maradni? Ez itt a kérdés.
A helyzet most úgy áll, hogy még mindig nincs munkám. Ugyebár most már március van, és ahogy halad előre az idő, úgy terjesztem ki a lehetőségeket. Na már most, Németország és Ausztria meglehetősen nehéz projektnek bizonyul kapcsolatok nélkül. Ha be is hívnak, nem nagyon vesznek fel mint azt láthatjuk. Továbbá rettentő sokan akarnak kimenni, mint azt tudjuk. Akkor mondjuk felejtsük el a kultúra berkeit és nézzünk körül a konyhán... igen ám, még ki is mehetnék, hiszen elég biztos kapcsolatom van odakint, de biztosan ezt akarom? Mosogatni, felszolgálni? Nem lenne akkor egyszerűbb már itthon keresni valamit és csendben elüldögélni egy irodában? Nem... igazából nem túlzottan vágyom erre, akkor inkább már kimegyek és megpróbálok pénzt gyűjteni... na de akadt itt egy munka, egy német anyavállalat magyar cégénél, német nyelven itthon, helyben, azaz Ajkán ami talán kezdésnek nem is lenne rossz. Tekintve, hogy van hol laknom, tudnék gyűjteni, akár még egy autót is venni. Persze az első kérdése az volt a foglalkoztatónak, miért nem megyek külföldre a diplomámmal? Hát mondom nem olyan egyszerű ez. Szóval ha fel is vesznek ide - bár erősen érzem, hogy a túlképzettség lesz itt a döntő szóval szerintem nem, akkor meddig maradok? Nyárig? Télig? Egy évig? Mert gyakorlatnak nem lenne rossz... a nyelvet gyakorolnám... na de az álmaim? És mi lesz azzal, hogy kimegyek mosogatni és kint keresek munkát? Ó, bárcsak egy kicsit a jövőbe láthatnék... meg bárcsak tudnám mi a helyes. A jobb. Persze még mindig fiatal vagyok és kötetlen.. akkor megyek amikor akarok. Csak ... csak ... csak ... de ... de ... de ... de talán, ha itthon elkezdeném - megvilágosodnék és tudnám mit is akarok pontosan az élettől. Bocsánat, hogy eltűntem, kicsit a feje tetején áll a világ, családi téren is, hiszen nemsokára műtünk, és lehet nem is egyszer műtünk, hanem rögtön kétszer és most van dolog rendesen... na meg ugye próbálom kitalálni mi is legyen...
